A Selye János Diáklaborhálózat projekt keretében tett látogatást a 10.B osztály természettudományos csoportja az ELTE Biológia tanszékén.

Dr. Szinetár Csaba főiskolai tanár mutatta be a tanszékhez kapcsolódó kutatásokat, vizsgálatokat.

Már a földszinten felhívta a figyelmet a tengerbiológiai terepgyakorlat az évek során megváltozott közegére, arra hogy miként változott a tengerek tisztasága. A két vitrin tartalma jól szemlélteti, hogy miként váltja fel lassan a természetes élővilágot a lakossági hulladék.

Szinetár tanár úr útban a tanszék felé felhívta a figyelmét a diákoknak a póktani vizsgálatokat végző Szombathelyi Arachnológiai Műhely munkájára, melynek ő a vezetője. Több évtizedes kutatás és pókokkal kapcsolatos könyv kötődik a nevéhez.

A biológia tanszék évenkénti terepgyakorlatokat szervez a diákoknak. Nem csak állattani, hanem növénytani gyakorlatok is szerveződnek. Egy fotókból álló sorozattal hívta fel a figyelmet a botanikai terepgyakorlatra.

Az állattani tanszéken interaktív órán vehettek részt a diákok.

Dr. Szinetár Csaba tanár úr beszélt a legaktuálisabb kutatásukról, a látványos tiszavirág rajzásokról a Rába vasi szakaszán.  A diákok megtudhatták miért van jelentősége annak, hogy a Rábán korábban történik a jelenség mint a Tiszán. Szóba került miért fontos a fajfennmaradás érdekében a tiszavirág rajzása. Valamint kaptak egy rövid tájékoztatást a tiszavirág fejlődésmenetéről.

„A tiszavirág (Palingenia longicauda) a legnagyobb európai kérész; 2,5-3,8 cm-es, a fehér farksertéivel 12 cm hosszú is lehet. Két pár szárnya egyenlő alkotású, hártyás, gyengén recézett, világos-barna színű. Egy nőstény általában 7-8000 db petét rak a víz felszínére, melyek a fenékre süllyedve kezdik meg lárvaéletüket. A lárvák az agyagos aljzatba fúrják magukat és az iszap szerves korhadékával táplálkoznak. Az egyedfejlődésük 3 évig tart, s közben kb. 20-szor vedlenek.

A hímek az utolsó lárvastádiumot követően szubimágókká válnak, amelyek a partra repülnek és egy újabb vedlés után kezdik meg néhány órás vagy félnapos imágó életüket. A nőstények valamivel később jelennek meg, mint a hímek és levetve lárvabőrüket, egyből imágóvá alakulnak. Ezt követően csak párjuk keresésével törődnek, nem is táplálkoznak.”

A diákok szetereomikroszkóp segítségével vizsgáltak kérészt és kérész lárvát.

Találkoztak a diákok pókokkal, skorpióval melyek egyedi tulajdonságairól tájékoztatást is kaptak.

A skorpió egyedi kültakaróját UV lámpa segítségével is megszemlélhették a diákok.

Köszönjük a lehetőséget Dr. Szinetár Csaba tanár úrnak az interaktív óráért, illetve azt, hogy betekintést kaphattak a diákok az egyetemi kutató munkába.

Kovacsics Bernadett