Analemmatikus napórát szerkesztettünk az iskola udvarán 2025.03.20-án.

Analemmatikus napóra úgy készül, hogy árnyékvetője maga az ember, aki maga áll a napóra közepére, és árnyékának iránya szerint olvassa le a pontos időt. Ebben az esetben a számlap beosztása bonyolultabb.

Elméleti összefoglaló megismerése és a matematikai háttér (ellipszis) szerkesztésének ismétlése után végezték el a 11. fizika fakultációsok a rajzolást.

Külső szakértőnk Dr. Kovács József csillagász volt.

Az analemma egy, a csillagászati időmeghatározásban használatos grafikon. Az analemma – helyesebben analémma – görög szó (αναλημμα), mely kiegyenlítést, javítást, helyesbítést jelent.

Az időmérés alapjául szolgáló középnap és a valódi nap mozgása eltér. E különbség az ún. időegyenlet, melyet a napórán leolvasott helyi időhöz hozzáadva megkapjuk a helyi középidőt. Különös fontossággal bírt a műholdak alkalmazása előtti navigációnál.

Az időegyenlet egyik grafikus ábrázolása az analemma-görbe. Ez a görbe elnyújtott nyolcas alakú.

Az analemma-görbe kialakulása a Földünk Nap körüli keringésére és tengelyferdeségére vezethetünk vissza. A nyolcas legalacsonyabb pontjai a téli, míg tetőpontja a nyári napforduló időszakában rajzolódik ki. Mivel télen bolygónk gyorsabban kering központi csillagunk körül, ezért a görbe alsó íve nagyobb, amely aztán a nyár folyamán lelassul, és a felső hurok kisebb lesz.

A járótáblán nem szerkesztjük ki a nyolcast, hanem  csak a hónapok helyét jelöljük meg.

Sinkó Andrea

2025. 03. 25.