A Szombathelyi Nagy Lajos Gimnáziumban már évek óta hagyománya van a pályaorientációs tevékenységeknek: kiemelkedő program a minden tanévben megrendezésre kerülő Pályaorientációs Nap. Az ide tanévtől erre egy tanítás nélküli munkanapot vehetnek igénybe az iskolák, mely idén az NLG-ben november tizedike volt. E szombati nap minden évfolyam tanulóinak más-más elfoglaltságot kínált. Mi, 11-es diákok különböző munkaterületekre (üzemek, cégek, intézmények) látogattunk el.
Németh Bertalan, Tóth Kristóf, Stercz Gellért:
A Televízió Géfin Gyula utcai épületében elsőként az irányító szobát mutatták meg nekünk, ahol helyet foglalt a rendező, a hangmérnök, a vágó és a technikus, és még sokan mások. Innen irányítják az élő adásokat és a magazinműsorokat. Utána bevezettek minket a stúdióba, ahol Boros Zsanett operatőr, valamint Ferenczy Gyöngyi szerkesztőségvezető avatott be minket a televíziózás hatalmas élményeibe, valamint nehézségeibe.
Ferenczy Gyöngyi szerkesztőségvezetővel |
Elmondták, hogy zajlik egy „átlagos’’ nap. Itt sosem áll meg az élet, nincs két egyforma nap, aki szereti a pörgést és a változatosságot, annak ezt a munkát találták ki. Elmondták még, hogy ez az egyetlen olyan kisvárosi televízió, ahol kétórás élő adással várják a nézőket hétköznaponként.
Berci mint műsorvezető |
Ezek után a háttérmunkálatokba is belepillanthattunk; megnéztük, hogy zajlik egy vágás, milyen technikai eszközök állnak rendelkezésre. Az irodában is körül néztünk, valamint a narrátori szobába is bejutottunk egy felvétel közben, majd lehetőséget is kaptunk arra, hogy kipróbáljuk magunkat narrátorként. A körbevezetés után fellelkesülve jöttünk ki, sok mindent megtudva a televíziózásról és a rengeteg háttérmunkálatról.
akár egy magazinműsor… |
* * *
A pályaorientációs napon a Megyeházára vártak minket reggel fél 9-re Szabó Dániel és Keszei Tamás osztálytársaimmal, itt egy NLG-s öregdiák, Balázsy Péter megyei jegyző fogadott bennünket.
Szombati munkanapról lévén szó, nem volt az a nagy sürgés-forgás, mint amilyen egy ekkora hivataltól várható lenne, de ennek ellenére nagyon hangulatos pár órát tölthettünk el a Megyeházán. A jegyző úr irodájában foglaltunk helyet, ahol finom kávék és sütemények társaságában hallgathattunk meg egy kevésbé hosszú, ámbár annál összeszedettebb, tartalmasabb előadást arról, hogy mégis mivel foglalkozhatnak azon emberek, akik jogi pályát választanak. Sőt, nem is előadásnak, inkább egy kötetlen beszélgetésnek nevezném, Péter végig nagyon közvetlen és segítőkész volt velünk szemben. Nemcsak hivatali dolgokról esett szó (bár értelemszerűen ezen volt a legnagyobb hangsúly), hanem az ügyvédi, bírói és egyéb munkakörök rejtelmeibe is betekintést nyerhettünk. Körbevezettek minket eme csodás épület egy részén is, a megyei közgyűlés ülésterme kifejezetten tetszett mindannyiunknak.
Balázsy Péter megyei jegyző társaságában |
A jogi pályának talán az az egyik legszebb része, hogy emberi sorsokat, de akár egy ország jövőjét is megváltoztathatjuk – remélhetőleg jó irányba. Ehhez mindenképpen szükséges felsőfokú végzettség, ajánlásképpen pesti és pécsi egyetemek voltak megemlítve (ha nem szigorúan jogi, hanem tágabb hivatali munkakörökben gondolkodunk, többek között közgazdasági felsőoktatási intézmények is szóba jöhetnek). Azonban sem a pénzügyi, sem a jogi pályákon nincs nagy munkaerőhiány, így igazán igyekeznünk kell, ha ilyen körökben szeretnénk elhelyezkedni – hiszen a legjobbaknak mindig van hely! Ha mindenáron hivatalokban szeretnénk dolgozni, akár építészi vagy orvosi tanulmányokon is el lehet gondolkodni, ugyanis ilyen emberekből viszont mindenképpen hiány van ezen a téren – elsősorban azért, mert a közszférában kisebbek a fizetések, mint a versenyszférában. Ha már fizetésekről van szó: a kezdő bérek 250.000-500.000 Ft között mozognak bruttóban, a magasabb összegek már igazán kivételesek.
Úgy gondolom, a jogi pálya a világon az egyik legszebb, de legnehezebb pálya is. Azonban, ha tényleg ezt szeretnénk csinálni, és kitartóak vagyunk, igyekezetünk idővel kifizetődik. Én a pályaválasztási nap előtt is úgy éreztem, jogi, illetve államtudományi, diplomáciai, esetleg közgazdasági úton indulnék tovább – és eme szombat csak megerősített ebben. De a többiekkel folytatott beszélgetések alapján úgy tűnt, őket is. Hatalmas élmény volt számunkra ez a pályaválasztási nap, és őszintén remélem, az utánunk következő évfolyamok is hasonlóan kellemes tapasztalatokkal fognak gazdagodni a jövőben, ha ilyen program megszervezésére kerül majd sor.